A szigetelési ellenállás kulcsfontosságú paraméter, amely közvetlenül befolyásolja bármely transzformátor teljesítményét és élettartamát. Megakadályozza az elektromos hibákat, biztosítja a transzformátor hatékony működését, valamint óvja a berendezést és a környező infrastruktúrát. A mindkét transzformátortípusban használt szigetelőanyagok – epoxigyanta a száraz típusú transzformátorokhoz és ásványolaj az olajbemerített transzformátorokhoz – egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek befolyásolják a szigetelési ellenállásukat az idő múlásával, ezért elengedhetetlen annak megértése, hogy a tartósság és a megbízhatóság tekintetében hogyan viszonyulnak egymáshoz. és karbantartás.

A gyanta száraz típusú transzformátorok, ahogy a neve is sugallja, gyanta alapú szigetelési rendszerre támaszkodnak. Az epoxigyanta, a kapszulázáshoz leggyakrabban használt anyag, számos előnnyel jár, beleértve a nagy dielektromos szilárdságot, a kiváló nedvességállóságot és a fokozott hőstabilitást. A műgyanta száraz típusú transzformátorok szigetelési ellenállása jellemzően nagyon magas új állapotban, köszönhetően a sűrű és egyenletes gyantabevonatnak, amely hatékonyan elszigeteli a tekercseket a külső környezettől. Idővel azonban a hőnek és elektromos igénybevételnek való kitettség a gyanta kismértékű lebomlását okozhatja, különösen magas hőmérsékletű vagy elektromos terhelésű környezetben. A műgyanta száraz típusú transzformátorok azonban általában sokkal hosszabb ideig megőrzik szigetelési ellenállásukat, mint olajba merülő társaik, mivel nem érzékenyek ugyanazokra a környezeti tényezőkre, mint például az olajszennyeződés vagy szivárgás. A tekercsek gyantába zárása csökkenti a víz behatolásának kockázatát is, ami gyakori probléma az olajos transzformátoroknál, ami jelentősen ronthatja a szigetelési ellenállást.

Ezzel szemben az olajba merülő transzformátorok nem csak a hűtést, hanem a szigetelést is ásványolajra támaszkodják. Míg az olaj kiváló dielektromos anyagként szolgál, amikor a transzformátor új, idővel a szigetelési ellenállás számos tényező miatt romlani kezdhet. Először is, az ásványolaj szennyeződhet vízzel, levegővel vagy szilárd részecskékkel, ami csökkentheti szigetelő tulajdonságait. Idővel az olaj dielektromos szilárdsága csökken, és csökken a megfelelő szigetelési ellenállás fenntartó képessége. Ezenkívül a magas hőmérsékletnek való kitettség, amely az olaj kémiai lebomlását okozza, felgyorsíthatja ezt a lebomlást. Szélsőséges esetekben olajszivárgás léphet fel, ami mind a szigetelőközeg, mind a transzformátor hűtőteljesítményének elvesztését okozza. Míg az olajba merülő transzformátorok rendszeres ellenőrzésekkel és olajszűrő rendszerekkel karbantarthatók, a szigetelési ellenállás idővel csökkenésének kockázata e sebezhetőség miatt magasabb.

Egy másik fontos szempont a külső környezet, ahol ezeket a transzformátorokat elhelyezik. A gyanta száraz típusú transzformátorok szilárd, zárt szigetelőrendszerük miatt jobban ellenállnak a külső tényezőknek, mint a nedvesség és a környezeti szennyeződések. Ez jobb választási lehetőséget kínál zord vagy zárt terekben, például sokemeletes épületekben, repülőtereken vagy alállomásokon történő telepítéshez, ahol az elemeknek való kitettség jobban szabályozott. Másrészt az olajba merülő transzformátorok, bár hatékonyak nagyobb ipari környezetben, nehézségekbe ütközhetnek ilyen környezetben, mivel az olaj sebezhető a külső szennyeződésekkel szemben. Például az elárasztásnak kitett területek, vagy ahol magas a szálló por és a nedvesség szintje, nagyobb kockázatot jelentenek az olajos transzformátorok szigetelési ellenállására nézve.

Mindkét típusú transzformátor rendszeres karbantartást igényel, de a karbantartási rutinok jelentősen eltérnek a szigetelőanyagok jellegéből adódóan. Gyanta száraz típusú transzformátorok esetében a karbantartás gyakran a gyanta fizikai sérüléseinek ellenőrzésére és annak biztosítására irányul, hogy a transzformátor mentes-e a portól vagy más lehetséges szennyeződésektől. Mivel a szigetelés szilárd, kevésbé van szükség bonyolult olajellenőrzésekre vagy a dielektromos szilárdság ellenőrzésére, ahogy az olajos transzformátoroknál is. Ezzel szemben az olajba merülő transzformátorok rendszeres olajvizsgálatot, szűrést és olajcserét igényelnek annak biztosítására, hogy az ásványolaj továbbra is hatékony szigetelő közegként működjön. Ezek a karbantartási eljárások nemcsak gyakoribbak, de költségesek és időigényesek is lehetnek, különösen akkor, ha a transzformátor nehezen hozzáférhető helyen van, vagy hosszú évek óta működik megfelelő gondozás nélkül.